Most összefoglaljuk, hogy a töltőtollakat milyen módon lehet tölteni.

• A leggyakoribb töltési módszer a patronos töltés. Ekkor a tinta egy kis henger alakú patronban van, amelyet a fogórészbe pattintva használhatunk. Amikor a patron kifogy kivesszük, eldobjuk, és egy másikat nyomunk a helyére. Előnye, hogy gyorsan és könnyen lehet cserélni, nem leszünk tintásak. Hátránya, hogy kevés tinta fér bele, és kevésbé gazdaságos a vásárlása. Gyártótól függően különböző patrontípusok vannak.
  
• A régebbi tollak nagy része dugattyús töltésű. Ez azt jelenti, hogy a toll testében egy nem cserélhető tartály van, amiben egy dugattyú jár. Ha a toll végét kitekerjük, a dugattyú lefelé halad, így kipréseli a tollhegyen keresztül a levegőt/tintát, ekkor bele kell mártanunk a hegyet üveges tintában, majd  visszatekerni a toll végét, aminek hatására a dugattyú felfelé halad, és felszívja a tintát. Ennek a töltési technikának nagy előnye a kiadóssága, ugyanis - tolltól függően - egy dugattyús tartályban több patronnyi tinta fér el, sőt az üveges tinta arányában jelentősen olcsóbb, mint a patronok vásárlása. Hátránya viszont a töltés körülményessége. Gondoljunk csak bele, a töltés után a hegyet meg kell törölnünk. Ha nem vagyunk elég ügyesek, az ujjunk tintás lesz. Sőt ha kevés a tinta az üvegben, meg kell döntenünk, ami akár fel is borulhat még több bajt okozva. Ha pedig kifogy a tollunk, mit teszünk? Ha magunkkal hordunk mindig egy üveg tintát, az nem túl biztonságos, ha például a táskánkat az ajtófélfának vágjuk, bizony előfordulhat, hogy az összes papírunk és még a táskánk is tönkremegy.
• A fenti két módszert egyesíti a konverter, azaz átalakító. A konverter egy olyan dugattyús szerkezet, amelynek patron formája van, így a patronos tollakba helyezve a korábban taglalt módszerrel használhatunk üveges tintát.
  
• Szemcseppentős töltésű tollak (eyedropper). Ebben az esetben a toll szétcsavarható, és a tintát egyenesen a tartályba öntjük szemcseppentő (pipetta) segítségével. Ebben az esetben a tartályban nincs mechanika (dugattyú, patron, stb). A módszer előnye, hogy óriási mennyiségű tinta áll rendelkezésünkre. Hátránya, hogy a tolltest sérülése, repedése esetén komoly gondban vagyunk. Továbbá a menetes rész megfelelő (szilikonzsírral történő) tömítésének karbantartása plusz feladatot ró a használójára. Nem megfelelő szigetelés esetén ugyanis szivárgás léphet fel.
• Vákuumos, nyomógombos, zsákos tollak. Ez a módszer a következőképpen néz ki: a tartályban a fogórészhez egy rugalmas, hosszúkás gumizsákot rögzítettek, amelynek a nyomkodásával lehet tintát felszívni. Hátránya, hogy a gumizsák egy idő után megkeményedik, berepedezik. Főleg akkor, ha sokáig nem használjuk. Előnye, hogy biztonságosabb, mint a szemcseppentős módszer, noha nem képes olyan sok tintát tárolni.

Kép: penhero.com

• Új módszerek: a Twsbi például egy újfajta vákuumos töltési módszer eszelt ki. A toll végén lévő kupakot kitekerve egy dugattyút húzhatunk fel, amelyet visszatolva vákuum keletkezik a tollban, majd hirtelen (egy pattanás során) felszívja a tintát.